Az U19-esek szombaton 10 órától Szombathelyen, az Illés Akadémia otthonában csatáztak volna, de ez a meccs elmaradt.Az U17-esek pénteken a Mol Fehérvár pályáján futnak ki a gyepre, és szép győzelmet arattak, míg az U16-osok szintén szombaton a Honvédnál vizitáltak, itt súlyos vereség lett a vége. Az U15-ös és az U14-es gárda Diósgyőrben vendégszerepelt igencsak eredményesen, míg az U13-asok és az U12-esek vasárnap Balmazújvárosba látogattak, és be is gyűjtötték a bajnoki pontokat.
U12. Balmazújváros-DVSC-DLA 0-10 (0-4). DVSC-DLA: Rizán, Lengyel, Rásó, Varga Zs., Kiss M., Sápi, Pardi, Serucza, File. Cserék: Kun, Tóth B., Andrásik, Pápai, Barna, Tóth M., Törő, Balogh Sz. Vezetőedző: Oláh János. Gól: Kiss M. (5., 6., 59.), Pardi (7.), Serucza (25.), Tóth B. (31., 36.), Varga (32., 57.), Kun (38.).
A Debreceni Labdarúgó Akadémia U15-ös és U14-es együttesei is idegenben, a Puskás Akadémia otthonában lépett pályára szerdán bajnokin. Joó Zsolt csapata értékes döntetlent ért el a listavezetőnél, míg a listavezető Kolozsi Gergőék magabiztosan győztek a Puskás ellen.
A hétvégén is idegenben kell helytállniuk a DLA-soknak. Az U19-esek szombaton 10 órától Szombathelyen, az Illés Akadémia otthonában csatáztak volna, de pénteken kiderült, ez a meccs elmarad. Az U17-esek pénteken 13 órakor a Mol Fehérvár pályáján futnak ki a gyepre, míg az U16-osok szintén szombaton a Honvédnál vizitálnak (kezdés: 12.15). Szintén ezen a napon az U15-ös és az U14-es gárda Diósgyőrben vendégszerepel 11-kor, míg az U13-asok és az U12-esek vasárnap Balmazújvárosba látogatnak.
Az U18 -as (2003) korosztályos magyar labdarúgó-válogatott következő programját 2021. március 14. és 18. között rendezik, melynek keretében Debrecenben nemzetközi mérkőzés is lesz Románia ellen.
A DVSC-ből három DLA-nevelés, Bényei Ágoston, Füzfői Márk és Talpalló Norbert is meghívást kapott a legjobbak közé. A Magyarország-Románia felkészülési mérkőzést a tervek szerint március 18-án, 11 órától rendezik a Nagyerdei Stadionban, természetesen zárt kapuk mögött.
Izgalmasnak ígérkező bajnoki összecsapások várnak a hétvégén a DLA együtteseire. Az U19-esek szombaton 10 órától Győrben lépnek pályára, ám a többi korosztályban hazai mérkőzések következnek. Az U17-esek a Honvédot, az U16-osok a Vasast fogadták volna zárt kapuk mögött szombaton 12.30-tól Pallagon, de ezek a találkozók elmaradnak. Az U15-ös és az U14-es alakulat az Illés Akadémiával meccsel ugyanezen napon 10 órától.
Vasárnap az U13-as és az U12-es csapatoké lesz a terep, a Salgótarján gárdái érkeznek Pallagra (kezdés 11 és 12.30 óra). A találkozókat online stream-en lehet követni.
Sorsoltak a kiemelt csoportokat illetően az MLSZ-ben, így kiderült milyen meccsekkel folytatják tovább a pontvadászatot a hétvégén a DLA együttesei. Az U19-esek a Honvédot fogadják szombaton 12 órától Pallagon, az U17-esek pedig az MTK otthonában látogatnak. Az U16-osoknak a Puskás Akadémiánál lett volna jelenésük, azonban ezt az összecsapást későbbre halasztották.
Az U14-esek és az U15-ösök Győrben lépnek pályára szombaton 11 órától, utóbbiak szerdán elmaradt találkozót pótoltak, és 4-0-ra le is győzték a szomszédvár Nyíregyháza csapatát.
U15. DVSC-DLA-Nyíregyháza 4-0 (1-0). DVSC-DLA: Engedi (Sávolt, 66.) – Nagy M., Szilágyi T. (Szmáhin, 66.), Török, Butor (Bodnár, 66.), Kohut, Komlósi (Balogh M., 66.), Szakács (Nagy M., 60.), Forgó (Patai, 60.), Szilágyi D., Nemes (Szuháj, 66.). Gól: Kohut (33., 80.), Szakács (50.), Szilágyi D. (60.). Vezetőedző: Joó Zsolt.
A 2004-ben született Vietorisz Áron a Debreceni Labdarúgó Akadémián nevelkedett, de két évvel ezelőtt súlyos betegség érte, leukémiát diagnosztizáltak nála. A hír hallatán az egész ország összefogott, rengetegen segítettek a fiúnak és családjának. Az ifjú labdarúgó nagyon nehéz időszakon van túl, de a kezelések eredményre vezettek, meggyógyult. Az édesapja akkor nyílt levélben mondott köszönetet, amelyben Áron történetét is leírta. Szerencsére a fiatalember nagy küzdelem után visszatért szeretett sportágához, a futballhoz, jelenleg a Loki Focisuli U17-es korosztályának edzéseit szorgalmasan látogatja, a héten pedig már pályára is lépett Pallagon.
A fiatal gyermeknek nagyon sokat segített a Debreceni Labdarúgó Akadémia oktatásvezetője, Áron edzője, Gyarmati Zoltán is, akivel a csapat szerdai meccsét megelőzően beszélgettünk. Csillogó szemekkel mesélte a szakember, hogy mindent megtesz a gyerekekért, olykor a városból is elviszi autójával őket az edzésre, cserébe a srácoktól sok szeretetet és boldogságot kap. Ezt követően a Loki Focisuli U17-es korosztályának trénere az egyesület céljairól beszélt és elmagyarázta, hogyan kapcsolódik össze az akadémiával.
– A Loki Focisuli egy jó lehetőség azon gyermekek számára, akik más alakulattól érkeznek, lemaradásuk van a kortársaikhoz képest vagy sérülésből térnek vissza. Jó hír, hogy tudnak hol focizni és szem előtt vannak. Természetesen a DLA edzéseire is járhatnak, de mellette több játéklehetőséghez jutnak a bázisegyesületben. Áron egy hosszú betegség után tudja újrakezdeni a pályafutását. Egy alacsonyabb bajnoksági osztályban megerősödve bízom benne, hogy rövid időn belül ő is visszakerül a DLA keretébe.
Az oktatásvezető kiváló kapcsolatot ápol Áron édesapjával, Vietorisz Józseffel is, aki egykoron szintén futballozott. A gyermekekkel maximálisan együttérző edző a családdal együtt hálás, hogy Áron már közöttük lehet a tréningeken.
– Mikor Áronról kiderült, hogy beteg, láttam milyen állapotba került mentálisan és fizikálisan. Olyan szülők álltak mellette, akik mindent beáldoztak, kiválóan intézték a kezeltetését. Szerencsére mindenki egyöntetűen támogatta a családot, Debrecen civil szférája, a városi zenekarok (a Tankcsapdával, valamint a Kowalsky meg a Vegával az élen), a DVSC (és annak Öregfiúk csapata), hazai és külföldi magánemberek segítették a gyógyulását. Hál’istennek én is tudtam a családnak segíteni. Áron példája annak, hogy soha senki ne adja fel, mert a hit egy óriási lökést adhat, amely megmutatja: mindenből van kiút.
Gyarmati Zoltán azt is elmondta, hogy nagy volt az összefogás a sportban és a magánszférában. Áron jelenlegi edzője elmesélte, hogy eleinte nagyon óvatos tréningeken vett részt a kis hős, aztán fokozatosan próbálták terhelni.
– A 2020-as esztendő második felében óvatosan kezdte el az edzéseket. Az orvosi stáb véleményét természetesen kikérték, sportorvosi engedélyt is kapott, és aztán fokozatosan terheltük az edzéseken. Néha már az egymás közti játékba is beállt, majd a Loki Focisuli futsal csapatába igazolt, ahol több mérkőzésen is pályára lépett. A tavalyi év végén az édesapja jelezte felém, hogy Áron olyan állapotba került, amivel elkezdheti a tréninget a Loki Focisuli U17-es korosztályával. Fokozatosan felépítve, fizikálisan megerősödve vissza tudott térni, és idén januártól már teljes erőbedobással kezdte a felkészülést. Másfél dolgos hónapon vagyunk túl, az edzések mellett továbbra is futsal bajnoki mérkőzéseken vett részt. Örülök neki, hogy eljutottunk idáig és már kezdőként is pályára léphet – mondta Gyarmati Zoltán, aki szerint Áron jó példája lehet azoknak, akik hasonló betegségben szenvednek. – Rendkívül jól beilleszkedett a csapatba, semmi nyoma nincs annak, hogy milyen súlyos betegségen esett át. A múltat nyilván nem hántorgatjuk fel, de átbeszéltük, azért vagyunk sportemberek, hogy soha ne adjunk fel semmit, az utolsó percig reménykedni kell.
Február 17-én egy korábban elmaradt bajnoki mérkőzést pótolt a Loki Focisuli. A Regionális U17-es bajnokság észak-keleti csoportjában szereplő csapat ellenfele a GFSE Oros fiatal gárdája volt. A mérkőzés elején még tapogatóztak a felek, de a Loki Focisuli aztán mezőnyfölényt alakított ki, amely nem sokkal rá góllá-gólokká érett. Vietorisz Áron a kezdőcsapatban kapott helyet, a támadó pozícióban veszélyes helyzeteket alakított ki. Visszatérése remekül sikerült, mivel egy lecsorgó labdát követően csapata harmadik találatát ő szerezte, emellett kétszer kapufán csattant a lövése. A találkozó sima volt a hazaiak számára, a Loki Focisuli magabiztosan, 13-0-ra legyőzte ellenfelét. A csapat az eredménnyel talán Áron előtt tisztelgett, mivel a betegségéből visszatérő gyermek a 13-as mezszámot viseli, amely a szerencseszáma. Végül egy félidőt töltött a pályán Áron, aki nagy mosollyal hagyta el a játékteret, a mérkőzést követően pedig honlapunknak nyilatkozott.
– Hogyan emlékszel vissza a betegséged első napjaira?
– Természetesen elkeseredtem, de talán még rosszabb volt látni az összetört szüleimet, akik napról-napra érzékelték, hogy valójában mi is történik velem. Nehéz volt feldolgoznom, hogy nem járhatok fociedzésre, nem sportolhatok semmit, de még közösségbe sem mehetek. Ekkor teljesen mélypontra kerültem, de próbáltam magamban tartani a reményt, amennyire csak lehetett.
– Mi adta számodra a legtöbb erőt?
– Rengeteg barátom, ismerősöm érdeklődött irántam, nagyon sokat jelentett számomra az emberektől kapott támogatás. Jó érzéssel fogadtam, hogy a DVSC is mellettem állt, szerettem volna ismét a csapattársaimmal futballozni. Ez mind motivált, a régi életmódomhoz pedig mielőbb vissza akartam térni, így nagy erőbedobással álltam neki a kezeléseknek.
– Mivel töltötted az akkori nehéz időszakot?
– Amikor az orvosok elengedtek a kórházból, szabadidőmben az apukámmal horgásztam, vagy teqballoztam, a családommal pedig rengeteget sétáltam a szabadban.
– Végtelenül jó érzés volt látni, hogy ennyien számítottak rám, bíztak a felépülésemben és a visszatérésemben. Apukámmal együtt el is érzékenyültem, de szerintem mindenki számára meghatóak voltak azok a pillanatok. Hálás vagyok, hogy annyian kilátogattak az eseményre.
– A betegséget átélve és a gyógyulás útját végigjárva mit tanácsolsz azoknak, akik szintén hasonló helyzetben vannak?
– Hihetetlenül sokat segített számomra, hogy a betegségem előtt futballoztam. Sportolóként úgy gondoltam, nem adhatom fel és mindvégig küzdeni fogok. Míg egészséges voltam, olyan dolgokat csináltam, amit szerettem, ezek az élmények mindig előre vittek. Szerintem fejben dől el minden, így a betegséggel küzdő embereket ekképpen biztatnám: „Csak fel a fejjel!”.
– Mivel töltöd a legtöbb időd mostanság?
– Az első a tanulás, utána pedig a sport. A Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba járok, de mellette próbálok minél több időt fordítani a sportra, az edzéseken megteszek mindent az eredményesség érdekében.
– A mérkőzéseken miért a 13-as mezt szoktad viselni?
– Régen édesapám is futballozott ezzel a mezszámmal a hátán. Egyébként nincs különösebb jelentősége, nem hiszek a péntek 13-ban sem.
– A DVSC jelenlegi csapatából kinek a játékát kedveled leginkább?
– Bódi Ádám játékstílusát nagyon szeretem nézni, futballtudását tisztelem, mivel nagyon jó meglátásai vannak a pályán, a pontrúgásai pedig gólhelyzettel érnek fel.
– Mi leszel, ha nagy leszel?
– Mindenféleképpen profi labdarúgó szeretnék lenni. Remélem, egyszer a DVSC első csapatában is játszhatok vagy esetleg egy külföldi labdarúgóklubnál is megmérethetem a tudásom. Tisztában vagyok vele, erősödnöm kell, valamint rengeteget edzenem, de első körben most próbálok mindent megtenni annak érdekében, hogy hamarosan a DLA U17-es csapatának tagja legyek – adta át komoly gondolatait a rendkívül jó kedélyű, barátságos természetű hős, Vietorisz Áron.
Büszkék vagyunk Áron, hogy visszatértél közénk. További sportsikereket kívánunk neked!
A tabellán ötödik U17-esek a listavezető Puskás Akadémiát fogadták volna szombaton Pallagon, az U16-osoknál is ez lett volna a párosítás. Miután pénteken még nem lehetett biztosat tudni a pályaviszonyokról, a vendégek kérésére ezeket az összecsapásokat február 20-án játszhatják le.
Szombaton az U15-ösök és az U14-esek is a Puskással csaptak volna össze, idegenben. A felcsútiak kérésére ezeket a mérkőzéseket is későbbi időpontra halasztották, mint ahogy elmarad az U19-esek február 13-ra tervezett felkészülési meccse is.
A tabellán ötödik U17-esek a listavezető Puskás Akadémiát fogadják szombaton Pallagon, az U16-osoknál is ez lesz a párosítás, mindkét találkozó elmaradt korábban, ezért kell most pótolni.
Az U15-ösök és az U14-esek is a Puskással csapnak össze, de nekik idegenben kell helytállniuk a felcsútiak ellen.
A DLA U17-es és U14-es gárdája számára a héten véget ért a felkészülés, hiszen február 6-án, szombaton elmaradt találkozókat pótoltak, tehát már tétre ment a játék.
Ezúttal nem sikerült a pontszerzés, csapataink szoros meccseken vereséget szenvedtek. A tabella 4. helyén álló U17-esek az MTK otthonába látogattak, ahol 2-1-re kaptak ki a fővárosiaktól. A listavezető U14-esek a Mol Fehérvár pályáján még vezettek is, ám végül a hazaiak győztek 3-2-re.
Korábban úgy volt, hogy U15-ösök szombaton a Nyíregyházát fogadják Pallagon, azonban ezt a mérkőzést egy későbbi időpontban rendezik meg.
Eredmények.
U17. MTK–DVSC-DLA 2-1 (1-0). DVSC-DLA: Lisztes – Tóth B. (Harcsa, 85.), Lénárt, Nagy R., Kovács M. (Kardos, 57.), Karmacsi (Bajusz, 85.), Sipos, Fábián, Hegedűs, Gomes (Pelles, 73.), Lázók (Kokovai, 57.). Gól: Kokovai (80.). Szűcs János vezetőedző így értékelt a debsport.com-nak: Egy nagyon jó MTK-val találkoztunk, a lefújás után viszont maradt bennem hiányérzet, a helyzetek számának tekintetében akár meg is nyerhettük volna ezt a mérkőzést. Végig partiban voltunk ellenfelünkkel, lélektanilag rosszkor kaptuk a gólokat, mindkettő előtt nekünk voltak gólszerzési lehetőségeink. Dolgozunk tovább, készülünk a Puskás elleni találkozóra.
U14. Mol Fehérvár FC–DVSC-DLA 3-2 (1-1). DVSC-DLA: Sávolt – Szabó M. (Gajdán, 41.), Grassi (Kiss Z., 64.), Komlósi, Patai, Bodnár, Bartha (Kristóf, 64.), Gergely, Mona, Bernáth (Kovács B., 64.), Balogh M. Gól: Gergely (24.), Patai (48.). Kolozsi Gergő vezetőedző a debsport.com-nak nyilatkozott a meccs után: Végig mezőnyfölényben futballoztunk, domináltunk, irányítottuk a játékot, nem volt benne a mérkőzés képében, hogy vereséget szenvedünk. Védekezési hibánkat kihasználta ellenfelünk, három lövésük volt egész meccsen, sajnos mindháromból gól született. Tanulnunk kell ebből a találkozóból, tudnunk kell helyzeteinket értékesítve időben lezárni a meccset.
A DLA U17-es és U14-es gárdája számára a héten véget ér a felkészülés, hiszen február 6-án, szombaton elmaradt találkozókat pótolnak, tehát mát tétre megy a játék.
A tabella 4. helyén álló U17-esek a 9. MTK otthonába látogatnak, míg a listavezető U14-esek a 8. Mol Fehérvár FC pályáján igyekeznek tovább folytatni jó sorozatukat.
Korábban úgy volt, hogy U15-ösök szombaton a Nyíregyházát fogadják Pallagon, azonban ezt a mérkőzést egy későbbi időpontban rendezik meg.
Az U16 -os (2005) korosztályos válogatott következő programját február 7. és február 10. között rendezik meg, melynek keretében Telkiben edzőtábort tartanak.
A DLA három labdarúgója is meghívót kapott az eseményre, Kokovai Csongor, Vaskó Aurél és Horváth Zalán.
– Az edző mellett a szülőnek is nagy szerepe van abban, hogy egy fiatal képzése jól működjön. A szülő komoly áldozatot hoz, időt, energiát nem kímélve segíti gyermekét, ő hordja edzésre, hétvégén meccsekre, mindezt azért, hogy sikeres labdarúgó, illetve ami még fontosabb, sikeres ember váljon belőle. Sajnos mindenkiből nem lehet sztárjátékos, jó ember viszont igen. Éppen ezért a szülői hozzáállás jelentősége nagy súllyal esik latba – mondta Kolozsi Gergő, aki a két alapvető szülői hozzáállásról is beszélt.
– Az egyik jellemző típus hátra lépve, távolságtartással kezeli a gyermeket, akiről viszont szinte semmilyen véleménye nincs. Ebben az jó, hogy nem zavarja meg a gyereket, de a fiatal játékos sokszor pozitív visszacsatolást várna, amit nem kap meg, tehát ennek is vannak hátulütői. A másik típus az, aki kicsit a saját vágyait akarja megvalósítani a gyereken keresztül, gyakorlatilag napi 24 órában csak a fociról beszél. Ez néha sok, egy 13-14 éves gyermekre még nem szabad stresszt és nyomás helyezni, azért jár edzésre, mert szeret futballozni. Ha egy szülő számon kér akár mérkőzés közben is, a játékos tarthat attól, mit mond például az apja. Ez nyomasztó, frusztáló, zavaró élmény lehet. Az edző megnyilatkozásai annyiban mások, hogy a tréner szakmai véleményt mond, sőt, többnyire inkább a jót próbálja kiemelni. Az ilyen korú labdarúgó-palántákat hiba lenne felnőtt futballistaként kezelni – szögezte le a DLA edzője, aki az ideálishoz közelítő alapállásról is megfogalmazta véleményét.
– Nagyon helyesen cselekszik az a szülő, aki nem a saját áldozatkészségét hangsúlyozza, mert ez is felesleges nyomást helyezhet a gyerekre. Az sokat segít, ha a szülő hisz az edzői stáb tudásában és munkájában, elismeri, hogy ők a szakembereket. A gyerek annak nagyon örül, ha valamely családtagja kijár a meccsekre, de fontos, hogy ez öröm legyen, nem túlzott presszió. Ezzel együtt rengeteg támogatást kapunk a szülőktől, ezt megköszönve igyekszünk is folyamatos tartani velük a kapcsolatot – zárta a beszélgetést Kolozsi Gergő.
